Kontyos szék

Régen minden családban volt legalább két kontyos szék.

Jelentése is...nem mindegy, hogy hogyan voltak egymáshoz képest elhelyezve.

Ha kontyaikkal voltak összefordítva, akkor családi perpatvar volt a családban, vagy olyan elintézetlen ügy, aminek még nem jártak a végére.

Ha a szomszéd Juliska néni átjött, és meglátta a székeket kontyaikkal összefordítva, akkor illendően köszönt és már tovább is állt.

Viszont, ha arcaikkal fordultak egymás felé  a székek, akkor a család vendégvárásra alkalmas volt, tehát Juliska néni leült a padládára és elmondta mi járatban van.

Ugye jó lenne most is ilyen szék az otthonunkban?

És jó lenne, ha ismernénk is ezeket a jelentéstartalmakat! :-)

Vannak lelkes visszatérők

Egyik alkalommal hegedű-hátas széket fest a Keresztfiának.

Majd, hozna magával egy asztalkát, épp a székhez passzol....nálam megfestené.

Időpont egyeztetés.

Lelkes alkotómunka., amennyi épp abba a napba belefér.

Ismét időpont egyeztetés...az alkotó fázis folytatódik.

Egy-két utómunka...és kész is!

Így is lehet. 

És egészen (készen)

Nagy, hegedű-hátas széket festettem, születésnapra.

Kecses lábaival, emberi léptékű méreteivel valóban olyan, mint egy kisasszony.

Régen soha nem beszéltek a szék támlájáról, mindig csak a hátáról.

Így soha nem említették: "Nekidőlök a szék támlájának."

Csak így: "Nekidőlök a szék hátának."

Persze, hogy nem, hiszen olyan mértékben tartották tiszteletben a bútoraikat, mint az embereket.

Félig készen

Ilyen: 

amikor egyedül "dolgozok" a kis műhelyemben, 

amikor egyszerre több dolog készül.

Akik már másodszor...

...voltak a műhelyben, ilyen gyönyörűségeket alkottak! Büszke vagyok rájuk.